Nemzetközivé váló felsőoktatás

A globális trend látványosan követi a magyar piac

Az elmúlt évek trendjét figyelve nem meglepő, hogy világszerte átlépte az 5 millió főt a külföldi hallgatók száma. Az UNESCO jelentéséből az is kiderül, hogy igazán a 21. század beköszönte hozta el azt az ugrást, mely igazán nemzetközivé tette az egyetemek világát. Az adatok mélyebb vizsgálata még érdekesebb képet fest a kérdést illetően. 1975-ben még csak 800 ezer diák tanult külföldön, és a 20.század végén is csak körülbelül 2 millió hallgató gondolta úgy, hogy felsőfokú tanulmányait hazájától távol folytatja. Az igazán nagy ugrás 2005 és 2017 között ment végbe, amikor a 2.8 milliós szám több mint 5 millió fölé katapultált. A külföldi hallgatók számának növekedése egyértelműen mutatja a globalizálódó felsőoktatás új irányvonalát. Az egyetemek és főiskolák egyre inkább támaszkodnak a nagy mennyiségű külföldi hallgatóra. Ez nem csak a befizetett tandíjak magas összege miatt fontos az intézmény számára, de a jó képességű külföldi hallgatók az akadémiai rangsorokban is feljebb tornázhatnak egy adott intézményt. A külföldi diákok hazai egyetemre csábítása a fogadó ország számára is külön haszonnal járhat. Nem csak a diákok által a mindennapi élet során elköltött összegek azok, amelyek hozzájárulnak egy adott nemzet gazdaságához, de hosszútávú befektetésként a fogadó állam azzal számolhat, hogy az egyetemet végzett diákok egy része az országban maradva vállal munkát a megszerzett szakmájában elhelyezkedve. Beszédes adat a célországok listája is. A külföldön tanuló diákok körülbelül fele hat országban koncentrálódik. Nem meglepő módon az angolszász országok vezetik a listát, akik remek egyetemeiknek és az angol nyelv világszintű térhódításának köszönhetően jó pozícióból indulnak a külföldi hallgatókért folytatott versenyben. A legtöbb nemzetközi hallgatót az Egyesült Államok fogadja, őt követi Ausztrália és az Egyesült Királyság, majd a kontinentális felsőoktatás következik Németország, Franciaország és Oroszország személyében. Természetesen Kína is egyre nagyobb számban fogad külföldi hallgatót, de a többi ázsiai ország is igyekszik felzárkózni. Korea és India is sok potenciális diák célállomása, csakúgy, mint Szaúd-Arábia.

Természetesen érdekes kérdés, hogy mi a helyzet Magyarországgal. Az Oktatás Hivatal statisztikája szerint a 2018/2019-es tanévben kicsivel több mint 34 ezer külföldi hallgató vett részt a magyar felsőoktatásban, munkarendtől függetlenül, számolva a felsőoktatási szakképzéssel, a BA/BSc, az MA/MSc és a PhD képzésben résztvevőket is. A számok jól láthatóan nőnek, hiszen 2014-ben alig több mint 23 ezer külföldi hallgató volt a magyar felsőoktatásban, tehát körülbelül 30%-kal nőtt a nemzetközi jelenlét alig öt év alatt. Részarányuk az egész felsőoktatást tekintve is számottevő, hiszen a hallgatók 16,5%-át teszik ki. Ebben a szegmensben is jelentős a bővülés, hiszen öt évvel ezelőtt még csak alig 12%-ról beszélhettünk. Hogy hol a határ az nehezen előre jelezhető, hiszen például a Corvinus vállalt célja, hogy megháromszorozza az idegen nyelvű képzésben részt vevő hallgatók számát, mely jelentős részben emelné az egyetemen tanuló külföldiek számát.